A tantárgy a hálózatba kapcsolt beágyazott rendszerekben alkalmazandó technológiák ismertetését tűzi ki célul. A beágyazott rendszerek a legritkább esetben működnek elszigetelten, szinte kivétel nélkül egy nagyobb, komplex rendszerbe integrálódnak. Az integrálhatósághoz a beágyazott rendszereknek rendelkezniük kell szabványos illesztési felületekkel, amelyet a beágyazott rendszerek fejlesztőinek meg kell valósítaniuk. Ennek megfelelően a tárgy részletesen bemutatja a beágyazott rendszerek modern kommunikációs interfészeinek tulajdonságait, hardver és szoftver felépítésüket, implementációs kérdéseiket és a felmerülő erőforrás-igényeket. A példaként tárgyalt illesztési technológiák felölelik az USB, IEEE.802.x, TCP/IP szabványokat, valamint a magasabb rétegekben alkalmazott kommunikációs architektúrákat és protokollokat (CORBA, DCOM, HTTP, XML, web services, SNMP, FTP) alacsony szintű implementációs szempontból.

A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatóktól elvárható, hogy:
(1) tisztában legyenek a hálózati/kommunikációs interfészek réteges szerkezetével, hardver- és szoftverarchitektúrájával,
(2) ismerjék az elosztott adatgyűjtő és beavatkozó rendszerek lehetséges architektúráit, kommunikációs sémáit, funkcionális rétegezését,
(3) legyenek tisztában a gyakorlatban alkalmazott fizikai kommunikációs közegek tulajdonságaival, valamint az alkalmazási környezetek speciális protokolljaival,
(4) implementációs szintű részletes információval rendelkezzenek az USB buszról, valamint a hozzá kapcsolódó szoftverarchitektúráról,
(5) ismerjék az IEEE 802.X szabványrendszert, különösen az IEEE 802.3 (Ethernet) valamint az IEEE 802.15.4 szabványokat, valamint azok implementációjának lehetőségeit beágyazott környezetben, a tápteljesítményre és a nyújtott szolgáltatások minőségére is kiterjedve,
(6) ismerjék a TCP/IP protokollcsaládot és annak beágyazott környezetben történő implementációs lehetőségeit, az egyes lehetőségek erőforrás-igényére és elérhető teljesítményére is kiterjedve, beleértve a hálózati eszközök automatikus konfigurálására szolgáló (ARP, DHCP, JINI, UPnP) és menedzsment protokollokat (SNMP, Telnet, WEB), valamint az alkalmazási réteg protokollokat (CORBA, DCOM, HTTP, web services, SNMP, FTP, TFTP), és azok alkalmazási lehetőségeit beágyazott rendszerekben,
(7) tudják használni a hálózati/kommunikációs rendszerek fejlesztése és tesztelése során alkalmazható speciális eszközöket,
(8) ismerjék ezen technológiák alkalmazási lehetőségeit biztonságkritikus és valós idejű rendszerekben, valamint ezekben a környezetben alkalmazható modern megoldásokat.