A vizsga menete:

A vizsgán a tételsor első és második feléből 1-1 tételt kell húzni. Ezek után 30 perc áll rendelkezésre a felkészülésre, amely során ajánlott írott vázlatot készíteni a tételekről. A vázlat alapján a vizsga során elbeszélgetünk az anyagról, és a vizsgajegy "kialakul". Ez azt jelenti, hogy akár más tételek is érintőlegesen terítékre kerülhetnek.

2021-as változások távoktatás miatt:

• A vizsgázókat a Neptun névsor szerinti sorrenben hívom fel én Teams-en (vizsgalapon szereplés sorrendje, ami 99%-ban név szerint van sorba rendbezve). Az @edu.bme.hu azonosítóját mindenkinek tudom a tárgyhoz rendelt MS Teams csoport alapján (legalábbis nagyon remélem). Ha valaki nem volt ott a híváskor, akkor privát üzenetben jelezze, hogy ismét elérhető (ne hívjon vissza, 2-3 perc után belefogok a következő hallgató vizsgáztatásába).
• A vizsga szóbeli, én adok 1-1 tételt, és arról felkészülési idő nélkül kell beszélni. A felelet során nem hosszú részletes ismertetést várok, hanem a tétellel kapcsolatos fontos fogalmak felsorolását, és azoknak a kapcsolódásának a bemutatását (rövid és kompakt válasz). Ez után rákérdezek kisebb részletekre, és azokat kell mélyebben bemutatni, de szintén a fenteknek megfelelően, vázlatosan.
• A vizsga előtt teszteljétek a WEB kamerátokat és a hangrendszert. Lehetőség szerint használjatok fejhallgatót, fülhallgatót.
• Az első tapasztalatok alapján az elektronikus szóbeli kicsit tovább tart, ezért egy vizsgázóra 20 percet, de akár 25 percet is számítani kell, ennek megfelelően becsülhető kb. az az időpont, amikor a névsor alapján sorra kerültök.

A tárgyat záróvizsgaként választók számára is az alábbi a tételsor! A záróvizsgán a tételekből 1-et választ a bizottság, de a keresztkérdések során persze bármelyik téma előkerülhet itt is. A felet során nem hosszú részletes ismertetést várok, hanem a tétellel kapcsolatos fontos fogalmak felsorolását, és azoknak a kapcsolódásának a bemutatását (rövid és kompakt válasz). Ez után rákérdezek kisebb részletekre, és azokat kell mélyebben bemutatni, de szintén a fenteknek megfelelően, vázlatosan.

Nyilván a tételek nem egy az egyben fordíthatók le konkrét diákra (ezért sem adtam meg ilyen infót), de azért konkrét diasorra igen (JAVA és freeRTOS esetén két sorra néha, hiszen ezek a gyakorlatok külön mentek). Minden tételnél egy értelmes gondolatsorba kéne foglalni a mondanivalót az előadás (diák) alapján...

Tételsor:

1. Szoftvertechnológia fogalma, humán aspektusok, beágyazott SW speciális tulajdonságai, szoftver minőség
2. Komplex SW rendszerek problémái és azok kezelése, előre gyártott elemek a SW fejlesztésben
3. Programozási paradigmák és azok fejlődése, strukturáltság, tipikus programozási paradigmák beágyazott rendszerekben
4. Programozási nyelv korlátozásának okai, megoldásai, szabályok, a MISRA C alapjai; MISRA C deklaráció és inicializáció
5. A MISRA C alapjai, esszenciális típus modell, konverziók, vezérlési szerkezetek, stb.
6. Objektum orientált programozás alapjai, osztály és objektum viszonya, objektum részei, hivatkozás, tartalmazás, objektum orientáltság ismérvei, objektum orientáltság a JAVA-ban
7. Az objektum orientáltság ismérvei részletesen bemutatva, példákkal. Objektum típusa, a típus által hordozott információ bemutatása, polimorfizmus és a típus kapcsolata
8. Objektum részei, állapot, viselkedés, élettartam, interfész, JAVA példák
9. Perzisztens objektumok és a velük kapcsolatos technológiák, JAVA példák
10. Objektumok és osztályok közötti kapcsolatok, sablonok, JAVA példák
11. Párhuzamos eseményvezérelt programozás alapfogalmai és azok kapcsolatai
12. Feladat fogalom, feladat állapota, feladat ütemezés, egyszerű ütemezési algoritmusok, freeRTOS elemzése ilyen szempontból
13. Összetett ütemezési algoritmusok, idő és kezelése és annak kapcsolata az ütemezéssel
14. Operációs rendszer és kapcsolata a HW-vel, HW architektúrák (egyprocesszoros, SMP, NUMA, elosztott rendszer), freeRTOS és Linux elemzése ilyen szempontból
15. Feladat megvalósítás/leírása, az egyszerű RR architektúrától (RR, RR+IT, függvénysor) a folyamatokig/szálakig, folyamatok és szálak megvalósításának HW aspektusai, freeRTOS és Linux elemzése ilyen szempontból
16. Feladatok együttműködése általában, közös erőforrásra várás megoldása és annak kapcsolata az OS-sel, azon belül részletesen közös memória esetén alkalmazható megoldások
17. Feladatok együttműködése általában, közös erőforrásra várás megoldása és annak kapcsolata az OS-sel, azon belül részletesen üzenet alapú kommunikáció (IPC) esetén alkalmazható megoldások
18. Tipikus hibák feladatok együttműködése esetén, prioritás inverzió és elkerülése, holtpont, monitor alapötlete és megvalósításai
19. Távoli eljárás és metódus hívás (RPC és RMI) alapötletei és megvalósításai részletesen, tipikus elosztott rendszer architektúrák (PubSub, virtuális adatbusz, proxy, bróker).
20. Modell alapú szoftverfejlesztés alapötlete, kapcsolata a mérnöki problémamegoldás módszereivel, fejlesztési módszerek és módszertanok, a modell használatának lehetőségei a fejlesztési folyamatban, a közös jelölésrendszer fontossága, UML kialakulása és alapjai, UML profilok, SysML
21. UML és a SysML diagramok és azok kapcsolata, az egyes diagramok felhasználása vízesés modell esetén
22. UML use-case és osztálydiagram, valamint azok felhasználása
23. UML aktivitás és szekvencia diagram, valamint azok felhasználása
24. UML állapotdiagram és felhasználása, UML állapotdiagram implementációja, YAKINDU Statechar Tools, egyszerű SW arhitektúrák FSM megvalósítására és azok összehasonlítása